A nálunk élő gyümölcstermő bokrok közül a homoktövis bogyója tartalmazza a legtöbb C-vitamint (500-900mg/100g), emellett egyéb vitaminok (B, E, F), mikroelemek (Ca, Mg, Zu, Ti), szerves savak, és telítetlen zsírsavak gazdagítják beltartalmát.
A homoktövis E-vitamin tartalma (202.9 mg/100 g gyümölcs), magasabb mint a búza, kukorica és szójabab E-vitamin tatalma.

Az újabb kutatások a vízben oldódó sárga flavonoidokat, az értékes növényi olajokat és zsírokat, valamint kedvező élettani hatását emelik ki. Védi és erősíti az immunrendszert,
zsíroldó hatású, fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában.
Kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyre, védi a májat gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok kialakulásá. Erősíti a kötőszövetet, ezáltal csökenti a narancsbőr kialakulását.

A gyümölcsök gazdagok szénhidrátokban, fehérjében, szerves savakban, aminosavakban és vitaminokban. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, mely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese. A homoktövis gyümölcsében levő C-vitamin koncentrációja magasabb mint az eper, kivi, narancs, paradicsom, sárgarépa, és galagonya gyümölcsébe.

A homoktövist több mint ezer évvel ezelőtt a Kínában élő tibeti doktorok sokféle betegség kezelésére használták.
A VIII. század végi �Si Bu Vidian"-ban klasszikus tibeti gyógyszerként jegyezték fel.
A homoktövis a szélesebb közönség előtt kevésbé ismert hazánkban, annak ellenére, hogy nagyobb folyóink mentén évezredek óta megtalálható ez a nemes növény.

Ma már parkokban, kertekben is termesztik, erre a célra Tibetből, illetve Ororszországból származó cserjetermetű növényt használnak, hiszen előszőr a keleti gyógyászat fedezte fel jótékony hatásait.